Kőszeg nem díszlet. Nem egy jól fényképezhető háttér, nem egy kampányplakát, és nem egy Facebook-posztokra optimalizált kirakatváros. Kőszeg egy élő közösség, ahol az emberek nem kommunikációból élnek, hanem a mindennapok valóságából.
És ma egyre többen érzik úgy, hogy a városvezetés részéről több a magyarázat és a politikai panel, mint a konkrét helyi válasz.
Konkrét példa: a Lidl megnyitása – PR sok, lakossági szempont kevés
A Lidl kőszegi megnyitása önmagában jó hír. Egy új áruház sok embernek jelent könnyebbséget, választékot, időmegtakarítást. Ezzel nincs vita.
A probléma a kommunikáció stílusával van.
A megnyitás kapcsán a hivatalos megszólalásban hangsúlyosan megjelentek a bejárások, az egyeztetések, a belső terek megismerése, a településképi dokumentáció részletei, a főépítészi szempontok – vagyis minden, ami az önkormányzati szerep felmutatására alkalmas.
Csakhogy a kőszegi embereket ennél sokkal egyszerűbb kérdések érdeklik:
- milyen lesz a környék forgalma,
- lesz-e torlódás,
- biztonságosabb lesz-e a megközelítés,
- mi lesz a parkolással,
- és végül: tényleg jobb lesz-e ettől a hétköznapi életük?
Ez a különbség a városvezetői és a PR-logika között.
Az egyik a lakossági hatást nézi. A másik azt, hogyan mutat jól a posztban.
Konkrét példa: amikor a helyi vita átcsúszik kormányzati propagandába
A másik visszatérő probléma, hogy helyi ügyekre is gyakran országos politikai panelek jönnek válaszként.Amikor a megélhetésről, árakról vagy például a kiskereskedelmi adó hatásáról van szó, a kőszegi családokat nem az érdekli, hogy ki „multi-párti” meg ki „nemzeti”. Őket az érdekli, hogy miért drága a bevásárlás.
Ehhez képest a helyi közéleti kommunikáció sokszor átmegy abba a jól ismert kormányzati sémába, hogy:
- „multik”,
- „Brüsszel”,
- „ellenségkép”,
- és közben eltűnik a lényeg: ki képviseli itt helyben a kőszegiek érdekét?
Ez a fajta beszédmód nem old meg semmit.
Csak eltereli a figyelmet.A kőszegi ember a pénztárnál fizet – nem a propagandában.
A drágulást nem ideológiai vitában érzi, hanem a blokk végösszegén.
A legnagyobb gond: a kritika kezelése
Egy városvezető minőségét nem az mutatja meg, hogy hány szalagot vág át, hanem az, hogyan viseli a kritikát.
Kőszegen sokan azt érzik, hogy ha valaki kérdez, számon kér, vagy másképp lát valamit, akkor nem választ kap, hanem politikai címkét. Mintha a kritika nem a város érdekében szólna, hanem személyes támadás lenne.Pedig a helyi nyilvánosság nem ellenség.
A kérdező kőszegi nem „ellenfél”, hanem polgár.
Aki megkérdezi:
- miért ez a prioritás,
- hol tart egy ügy,
- miből valósul meg valami,
- miért nincs érdemi előrelépés egy problémában,
az nem rombolni akarja a várost. Épp ellenkezőleg: komolyan veszi.
Kőszeg többet érdemel
Kőszegnek nem több politikai díszbeszédre van szüksége, hanem több egyenes mondatra.
Nem több országos panelre, hanem több helyi megoldásra.
Nem több önfényező posztra, hanem több elszámoltatható döntésre.Mert egy polgármester nem attól lesz hiteles, hogy mindig ő van a képen.
Hanem attól, hogy ha nincs minden rendben, azt is kimondja.
És főleg: tesz is valamit.Kőszeg értékesebb annál, mint hogy a városvezetés kommunikációja a kormányzati propaganda helyi változata legyen.
Itt nem szólamok kellenek, hanem munka.
Nem panel, hanem teljesítmény.
Nem kirakat, hanem városvezetés.
— Márkus Zoltán
httsz.hu